Volta Cinematograph filmklub és James Joyce Szabadegyetem

szerdaesti programok a Nyitott Műhelyben
a Magyarországi James Joyce Társaság és a Magyar Yeats Társaság támogatásával.

VOLTA CINEMATOGRAPH
ír filmklub Takács Ferenc vezetésével
minden hónap első szerdáján 19:00-tól

 

Következő alkalom:RTEmagicC_Daniel-Day-Lewis-in-In-th-007.jpg
Jim Sheridan: In the Name of the Father / Apám nevében (1993) – színes angol-ír életrajzi dráma, magyar felirattal, 144 perc
Időpont: 2015. december 2. (szerda) 19:00 óra
Helyszín: Nyitott Műhely (1123 Bp., Ráth György u. 4.)
Belépő: 900 Ft

Ajánló:
VOLTA CINEMATOGRAPH – ezen a néven nyílt meg 1909. december 20-án az akkor még brit fennhatóság alatt álló Írország első filmszínháza. Egy ekkor már évek óta Triesztben élő ír fiatalember, bizonyos James Joyce üzleti vállalkozása volt, aki a mozi beindítása céljából látogatott haza szülővárosába, Dublinba. Ám az üzlet hamarosan csődbe ment, Joyce eladta a Voltát, és visszatért az akkor még osztrák-magyar Triesztbe.

Hogy később miként alakult James Joyce sorsa, miként lett belőle az Ulysses és a Finnegans Wake írója, a modernista irodalom emblémája és ikonja, ez közismert. Hogy miként vált Írország érdekessé szinte a kezdetektől a film számára, s miként válhatott az utóbbi harmincegynéhány év során, ha nem is filmes nagyhatalommá, de legalábbis középhatalommá a nemzetközi filmvilágban, evvel a kevésbé ismert és elemzett kérdéskörrel foglalkozunk a tavaszi szezon folytatásaként további három alkalommal, ír és „para-ír” filmek megtekintésének és megvitatásának a keretében.

Ezúttal is „IRA-filmet” vetítünk: Jim Sheridannak, A bal lábam és A rét rendezőjének 1993-as munkáját.A megtörtént eset nyomán készült Apám nevében (In the Name of the Father) hatalmas siker volt (Arany Medve Berlinben, hét Oscar-jelölés Hollywoodban). Talán azért, mert olyan sokféle módon szolgálja a maga egységes látomását és közlendőjét, az igazságtalanság áldozatainak védelmét és az őket a tömeghisztéria érdekében feláldozók elítélését: egyszerre politikai thriller, tényfeltáró leleplezés, tárgyalótermi dráma és lélektani búvárlat. (Magyar felirattal vetítjük.)

http://www.nyitottmuhely.hu/

A JAMES JOYCE SZABADEGYETEM
Vezető tanár: Takács Ferenc (kritikus, műfordító, irodalomtörténész, a Magyarországi James Joyce Társaság elnöke)
minden hónap harmadik szerdáján 19:00-tól

RTEmagicC_JJandSylviaBeach.jpgKövetkező alkalom: 2016. január 20. 19:00 óra
Helyszín: Nyitott Műhely (1123 Bp., Ráth György u. 4.)
Belépő: 900 Ft

Cím: Emlékest: Utam Joyce-hoz  (75 éve, 1941 január 13-án hunyt el az Ulysses szerzője)
 – Takács Ferenc előadása

Ajánló:
„Joyce-nak az egész világon igen nagy tekintélye volt, mint sok mindenkinek, akit senki sem ért meg, de senki sem meri bevallani. Ha valaki intellektuális körökben megkockáztatta kifogásait, lenéző mosolyok fogadták. Most már meghalt; halottakról vagy jót, vagy semmit. Most már talán sohasem szabad bevallani, hogy blöff volt az egész.”

Szerb Antal 1941-ben írta ezt James Joyce-ról és az Ulyssesről. Tulajdonképpen igaza lett, hiszen az 1922-ben megjelent regényről azóta sem merte senki bevallani, hogy „blöff”. Éppen ellenkezőleg: az Ulyssest évről-évre könyvtárnyi könyvet és cikket előállító globális szakmai közmegegyezés tartja a modernista regényírás alapművének. A regény szövege olyan mértékű és minőségű szöveggondozói és szövegkiadói figyelemben részesül, amelyhez csupán a Szentírással és William Shakespeare életművével foglalkozó textológiai munka mérhető. Eredetije újabb és újabb kiadásokban jelenik meg, a világ minden un. fontosabb és számtalan un. kevésbé fontos nyelvére lefordították (hogy pontosan hány nyelvre, erre nincs megbízható adat), és – akárcsak Shakespeare-t – időközönként rendre újrafordítják: franciául és németül kétszer van meg, japánul ötször, dánul háromszor (ugyanannak a fordítónak a műve mindhárom), magyarul pedig kétszer, illetve – ki hogy számolja – voltaképpen háromszor, sőt négyszer.

Azaz az Ulysses az irodalom történetének a legsikeresebb „blöffje”: századik születésnapjához (2022) közeledvén is élő és ható mű, máig és még sokáig megkerülhetetlen munka. Nehéz mű persze, olyannyira, hogy még ma is az érthetetlenség, sőt olvashatatlanság gyanúja lengi körül. Nálunk sem számít könnyű olvasmánynak – pedig bennünket külön is a megértésre ösztönöznek a regény magyar vonatkozásai, közöttük a főhős, Leopold Bloom felmenőinek magyar származása. A James Joyce Szabadegyetem ehhez a megértéshez vezető úton igyekszik elkalauzolni az érdeklődőket, elsősorban az Ulysses, illetve Joyce életének és életművének magyar kapcsolatai és vonatkozásai mentén.

http://www.nyitottmuhely.hu/

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s