A Magyar Yeats Társaság éves közgyűlése

A Magyar Yeats Társaság az alábbi időpontban és helyszínen tartja évi rendes közgyűlését:

Január 4, csütörtök, 15:30,
ELTE BTK, Anglisztika Tanszék
1088 Budapest, Rákóczi út 5,
443-as terem.

Az ülés nyilvános: örömmel látunk minden olyan érdeklődőt, akit érdekel a Társaság munkája, céljai, programjai, tervei, illetve szeretettel várunk mindenkit, aki Társaságunkhoz csatlakozni szeretne. A Társaság alapszabálya erre a linkre kattintva tekinthető meg.

Felhívjuk a Társasághoz csatlakozni kívánók figyelmét, hogy hivatalos tagfelvételre a közgyűlésen van csak lehetőség!

Reklámok

„S MAGÁNYOS LÁNY AZ ŐR A SZÜRKE KŐ KÖZÖTT”

Balogh Tibor kritikája A sólyom kútjánál előadásról
a Magyar Teátrum Online-on

Hazájában, az ír költő-író, William Butler Yeats születése 150-ik évfordulójának kiemelkedő színházi eseménye egy magyar bölcsészlány, Szűts Melinda alkalmi társulatának fellépése volt. Limerickben, a nagy egyetemi Yeats-konferencia egyik programjaként adták elő a Sólyom kútja című táncdrámát – több színjáték nem akadt.

„Yeats sosem volt, sosem lesz divatos, felkapott költő vagy drámaíró (ellentétben honfitársával, James Joyce-szal, akiből igazi kultuszfigura lett).” – magyarázza kedves, régi debreceni szakértő ismerősöm, a Petőfi Irodalmi Múzeumban, tavasszal tartott bemutatót megtekintő Bertha Csilla. „Vannak, akik túl nemzetinek tartják, mások túl mitikusnak, misztikusnak, ezoterikusnak vagy késő romantikusnak, tehát időszerűtlennek, pedig Yeats saját magát korszakonként meg-megújító költészete a huszadik század egyik legmarkánsabb, sokszínűsége ellenére mindig felismerhetően egyedi lírai hangját szólaltatja meg. Az évszázados angol gyarmatosításból a `sajátosság méltóságával´, az ír kultúra mélységeinek felszínre hozásával felszabadító szómágiája mélyen nemzeti gyökerű, egyszerre konkrét, lokális és egyetemes, összekötve a legszemélyesebb egyéni és közösségi létkérdéseket, szembenézve a huszadik század nagy problémáival.”

Drámái Magyarországon is épphogy ismertek. Mesterházi Márton szerkesztésében megjelent egy kötetnyi válogatás (A csontok álmodása). Színielőadást eddig egyetlenegyet ismerek: 2008-ban Dér András rendezett meg a Crescendo társulattal három egyfelvonásost (A sólyom kútjánál, A macska és a hold, A purgatórium), a dublini Abbey Színház mintáját követve, ahol hagyománya volt, hogy három rövid darabbal töltsék ki az estét. Erre Yeats is vágyakozott: a táncosoknak írt darabjait szánta közös előadásra: A macska és a hold című kis komédiát „a feszült figyelem lazítására, mondjuk A Sólyom kútjánál és A csontok álmodása közé” szánta, akár a japán no színház a rövid kyogen-bohózatokat, a komoly darabok közé.

Mesterházi Mónika fordítását használva, Lustyik Ákos eredeti zenéjével, Szűts Melinda totális színházzá bővítette a táncdrámát. A rendező olvasottsága erény. Lépésről-lépésre, híven követi a szerző instrukcióit, nehogy a kétségeink egyensúlya megbillenjen, bárminek az elhagyása okán. Az a kétség, ami mindjárt a játszókhoz képesti elhelyezkedésünkkel kezdődik. Látszatra négyszögben ülünk, valójában azonban csak három oldal a mienk, a negyedik felől a zenész-kar zárja udvarrá a játékteret. A cselekvő hős, a lándzsás Fiatalember, Czakó Máté mégsem onnan, hanem közülünk lép elő. A színpad gyéren megvilágított, hogy a papírlap-kutat őrző sólyom inkább rongycsomónak legyen látható, ne is tudjuk, kit szólongat hasztalan Varga Tamás, az Öregember. A szerző megkövetelte homályból, aztán előfénylenek a szavak. Aki inni tud a kút vizéből, az örök életet nyer. A Fiatalember a csodakút hírére vitorlázott ide, ám az Öregember igyekszik a lelkesedését kioltani: ő ötven éve próbálkozik, de minden nap elszalasztja a pillanatot, mert a kút őrzője túljár az eszén. Az őrsólyom, Rembeczki Eszter vijjog két velőtrázóan sejtelmeset, majd tánccal köszönti a jövevényt. Az igéző mutatvány alatt, a kút természetesen kiapad. A Fiatalember lemond az élet vizéről, és a sólyom nyomába ered. Akkor kétkedünk helyesen, ha nem merjük eldönteni, csakugyan az öröklét vizére várakozik-e az öreg, vagy a sólyom karizmája kötözte oda?

A rendező szerzőhűsége korrekt, és a kínálkozó értelmezések sokfélesége miatt egészen indokolt. Yeats nagy élmény-, ismeret- és tudáshalmozó volt. Dramaturgiai készlettára a görög tragédiától a no színházig terjedt. A maszkszerű arcfestéssel fellépő, marionettként mozgó szereplői ugyanúgy köthetők mindekét kultúrához, mint ahogyan tarthatók akár az abszurd előképének is. Én laikusként azt gondolom, Yeats magába szippantotta a különféle kultúrákat, de nem lényegült beléjük, még csak a leglazább szimbiózis szintjéig sem. Lázas önkereső lehetett, s az önkeresés, mint öncél kormányozhatta az életét.

Nem csak a formanyelv-keresésben. Mindig fontosnak tartotta, hogy a dráma és annak előadásmódja összhangban legyen egymással, vagyis totális színházat akart. „A nagy művészet, a nagy költői dráma adja a lelki nemesség és a realitás tetőfokát egyaránt… Ha az előbbiből van túl sok, az egész érzelgőssé, ha az utóbbiból, az egész mocskossá válik.” Ám „tévedés azt hinni, hogy bizonyos dolgok eredendően költőiek; épp ezek a látszatra eredendően költői dolgok kopnak el a leghamarább”. A színjáték kavarjon fel különösségével, de közvetlensége révén azonnal hasson, és legyen összetéveszthetetlenül ír.

És legyen összetéveszthetően intim, ha nem közéleti. A sólyom kútja akkoriban (1916-1917 körül) keletkezett, amikor Yeats nőül vette az ezoterikai hallgató Georgie Hyde Lees-t. A hölgy a férjén, a nászéjszakájukon szabadírás technikát alkalmazott. Előzmény, hogy Yeats Madame Blavatsky Teozófiai Társaságához csatlakozva megismerkedett Maud Gonne-nal, a nála egy évvel fiatalabb ír nacionalista lánnyal, aki a múzsája lett. Négyszer kérte meg a kezét, s mindahányszor kosarat kapott. Immár férjezetten, azonban szerelemre lobbant iránta Maud, és egy alkalommal eljutottak a testi kapcsolatig, de ez a találkozásuk az utolsó volt. Két színdarabot írt neki, s több metaforikus alakja idézi az emlékét. Miért ne, a sólyom is?

Az University of Limerick színháztermének közönsége az udvariassági köszöntésnél bensőségesebben, a szigetországi szokásokhoz mérten szinte ovációval fogadta a nagykovácsi-budapesti előadást. A Yeats világát jól ismerő szakemberek voltak jelen, s az ő megkülönböztető elismerésük szólhatott annak a többletnek éppen, amit a darab előadás-történetéhez zenében hozzátettek a magyarok: Kriesch Barbara hárfán, Nemes Réka fuvolán, a komponista Lustyik Ákos pedig dobon és gongon. Muzsikájukban a betűk gondolati csontvázrendjét tartalommal a játékos szubjektum tölti meg. Lazán pontos hangzás, sejtelmesen egymásba csimpaszkodó vagy riadtan szétfutó szólamok teremtenek paradox harmóniát: a hangzás eltűnteti szemünk elől a kényszerű nagytotálokat: érzelemkoncentrációt segítő ereje van. Megmutatkozik a tengerben a csepp: a teljesség színházán belül, egy részként egész szekvencia.

A sólyom kútjánál / At the Hawk’s Well (okt 12. & 15th Oct.)

Please scroll down for the English version.

A Magyar Yeats Társaság sok szeretettel vár mindenkit, aki az írországi vendégjáték előtt szeretné itthon megnézni a Yeats egyfelvonásos táncdrámájából készült előadást.

William Butler Yeats: A sólyom kútjánál
Távol az élet forgatagától, egy szélfútta dombtetőn apró, száraz avarral teli mélyedés: a sólyom kútja. Mondják, időnként felbugyog benne az öröklét vize. Egy öregember már ötven éve várja, hogy fakadjon csoda, de érzi, ideje hamarosan lejár. Egy napon vakmerő ifjú érkezik a dombra, és a bűvös víz után kérdezősködik…

Időpont: 2015. október 12. 18:00
Helyszín: Öregiskola Közösségi Ház és Könyvtár (2094 Nagykovácsi, Kossuth Lajos u. 78.)
A belépés ingyenes, adományokat elfogadunk!
facebook-esemény: https://www.facebook.com/events/935821463157218/

nagykovacsisolyom

————————————————————————————————————————————–

William Butler Yeats: At the Hawk’s Well (A sólyom kútjánál)
The Hungarian Yeats Society brings this production to Limerick, Ireland this October as part of the International Yeats Society’s first conference.

Time: 5.30 pm, 15 October [30’ without interval in Hungarian language. The performance begins with a reading of the original play in English.]
Venue: Irish Academy of Music and Dance, Theatre 1
Click here for the facebook event.

Far from the turmoil of life, on the barren, wind-blown top of a solitary hill there is a hollow full of hazel leaves. It is the Hawk’s Well. They say, in some miraculous moment it fills up with the water of eternity. The Old Man has been waiting on the mountain-top for fifty years to drink from the magic water, but feels that his time is soon over. One day an adventurous Young Man arrives to the place, searching for the enchanted well…

Based on Mónika Mesterházi’s translation

THREE MUSICIANS: Adrienn Illés, Blanka Bede, Gergő Simon
THE GUARDIAN OF THE WELL: Eszter Rembeczki
OLD MAN: Tamás Varga
YOUNG MAN: Máté Czakó
Barbara Kriesch – harp
Réka Nemes – flute
Ákos Lustyik – drum, gong

Music: Ákos Lustyik
Dramaturge: Júlia Sándor
Visuals, costume, masks: Csaba Vladár
Choreographer: Máté Czakó
Director: Melinda Szűts

The first ever Hungarian production of Yeats’s one-act dance play, At the Hawk’s Well premiered on 30 April, 2015 in the Petőfi Literary Museum, Budapest, as part of the two-day Yeats 150 celebration organised by the Hungarian Yeats Society and the Embassy of Ireland.

At the Hawk’s Well is a beautiful example for the total theatre of Yeats. The performance is the result of a long workshop-like creative process; collaboration between actors, musicians, dancers, singers, embodying the shared vision of the director, the choreographer, the designer and the composer. Yeats’s dance piece is staged with live music accompaniment.

At the Hawk’s Well travelling to Ireland / A sólyom kútjánál Írországban

The new Hungarian production of Yeats’s At the Hawk’s Well is travelling to Ireland! We would like to invite all Yeatsians to the Hawk’s Well on the 15th of October in Limerick, as part of the programme of the first conference of the International Yeats Society.

A Magyar Yeats Társaság 2015 áprilisában bemutatott produkciója meghívást kapott a Nemzetközi Yeats Társaság első konferenciájára. A magyar nyelvű előadás 2015 október 15-én látható Limerickben!

Click here for the detailed schedule of the conference. / A konferencia részletes programja itt látható.

The poster of the event / a konferencia posztere:

internationalyeatsconf

Volta Cinematograph filmklub és James Joyce Szabadegyetem

szerdaesti programok a Nyitott Műhelyben
a Magyarországi James Joyce Társaság és a Magyar Yeats Társaság támogatásával.

VOLTA CINEMATOGRAPH
ír filmklub Takács Ferenc vezetésével
minden hónap első szerdáján 19:00-tól

 

Következő alkalom:RTEmagicC_Daniel-Day-Lewis-in-In-th-007.jpg
Jim Sheridan: In the Name of the Father / Apám nevében (1993) – színes angol-ír életrajzi dráma, magyar felirattal, 144 perc
Időpont: 2015. december 2. (szerda) 19:00 óra
Helyszín: Nyitott Műhely (1123 Bp., Ráth György u. 4.)
Belépő: 900 Ft

Ajánló:
VOLTA CINEMATOGRAPH – ezen a néven nyílt meg 1909. december 20-án az akkor még brit fennhatóság alatt álló Írország első filmszínháza. Egy ekkor már évek óta Triesztben élő ír fiatalember, bizonyos James Joyce üzleti vállalkozása volt, aki a mozi beindítása céljából látogatott haza szülővárosába, Dublinba. Ám az üzlet hamarosan csődbe ment, Joyce eladta a Voltát, és visszatért az akkor még osztrák-magyar Triesztbe.

Hogy később miként alakult James Joyce sorsa, miként lett belőle az Ulysses és a Finnegans Wake írója, a modernista irodalom emblémája és ikonja, ez közismert. Hogy miként vált Írország érdekessé szinte a kezdetektől a film számára, s miként válhatott az utóbbi harmincegynéhány év során, ha nem is filmes nagyhatalommá, de legalábbis középhatalommá a nemzetközi filmvilágban, evvel a kevésbé ismert és elemzett kérdéskörrel foglalkozunk a tavaszi szezon folytatásaként további három alkalommal, ír és „para-ír” filmek megtekintésének és megvitatásának a keretében.

Ezúttal is „IRA-filmet” vetítünk: Jim Sheridannak, A bal lábam és A rét rendezőjének 1993-as munkáját.A megtörtént eset nyomán készült Apám nevében (In the Name of the Father) hatalmas siker volt (Arany Medve Berlinben, hét Oscar-jelölés Hollywoodban). Talán azért, mert olyan sokféle módon szolgálja a maga egységes látomását és közlendőjét, az igazságtalanság áldozatainak védelmét és az őket a tömeghisztéria érdekében feláldozók elítélését: egyszerre politikai thriller, tényfeltáró leleplezés, tárgyalótermi dráma és lélektani búvárlat. (Magyar felirattal vetítjük.)

http://www.nyitottmuhely.hu/

A JAMES JOYCE SZABADEGYETEM
Vezető tanár: Takács Ferenc (kritikus, műfordító, irodalomtörténész, a Magyarországi James Joyce Társaság elnöke)
minden hónap harmadik szerdáján 19:00-tól

RTEmagicC_JJandSylviaBeach.jpgKövetkező alkalom: 2016. január 20. 19:00 óra
Helyszín: Nyitott Műhely (1123 Bp., Ráth György u. 4.)
Belépő: 900 Ft

Cím: Emlékest: Utam Joyce-hoz  (75 éve, 1941 január 13-án hunyt el az Ulysses szerzője)
 – Takács Ferenc előadása

Ajánló:
„Joyce-nak az egész világon igen nagy tekintélye volt, mint sok mindenkinek, akit senki sem ért meg, de senki sem meri bevallani. Ha valaki intellektuális körökben megkockáztatta kifogásait, lenéző mosolyok fogadták. Most már meghalt; halottakról vagy jót, vagy semmit. Most már talán sohasem szabad bevallani, hogy blöff volt az egész.”

Szerb Antal 1941-ben írta ezt James Joyce-ról és az Ulyssesről. Tulajdonképpen igaza lett, hiszen az 1922-ben megjelent regényről azóta sem merte senki bevallani, hogy „blöff”. Éppen ellenkezőleg: az Ulyssest évről-évre könyvtárnyi könyvet és cikket előállító globális szakmai közmegegyezés tartja a modernista regényírás alapművének. A regény szövege olyan mértékű és minőségű szöveggondozói és szövegkiadói figyelemben részesül, amelyhez csupán a Szentírással és William Shakespeare életművével foglalkozó textológiai munka mérhető. Eredetije újabb és újabb kiadásokban jelenik meg, a világ minden un. fontosabb és számtalan un. kevésbé fontos nyelvére lefordították (hogy pontosan hány nyelvre, erre nincs megbízható adat), és – akárcsak Shakespeare-t – időközönként rendre újrafordítják: franciául és németül kétszer van meg, japánul ötször, dánul háromszor (ugyanannak a fordítónak a műve mindhárom), magyarul pedig kétszer, illetve – ki hogy számolja – voltaképpen háromszor, sőt négyszer.

Azaz az Ulysses az irodalom történetének a legsikeresebb „blöffje”: századik születésnapjához (2022) közeledvén is élő és ható mű, máig és még sokáig megkerülhetetlen munka. Nehéz mű persze, olyannyira, hogy még ma is az érthetetlenség, sőt olvashatatlanság gyanúja lengi körül. Nálunk sem számít könnyű olvasmánynak – pedig bennünket külön is a megértésre ösztönöznek a regény magyar vonatkozásai, közöttük a főhős, Leopold Bloom felmenőinek magyar származása. A James Joyce Szabadegyetem ehhez a megértéshez vezető úton igyekszik elkalauzolni az érdeklődőket, elsősorban az Ulysses, illetve Joyce életének és életművének magyar kapcsolatai és vonatkozásai mentén.

http://www.nyitottmuhely.hu/

A Magyar Yeats Társaság 2015. évi közgyűlése

A Magyar Yeats Társaság az alábbi időpontban és helyszínen tartja 2015. évi rendes közgyűlését:

Szeptember 19, szombat, délelőtt 11 óra,
ELTE BTK, Anglisztika Tanszék
1088 Budapest, Rákóczi út 5,
443-as terem.

Az ülés nyilvános: örömmel látunk minden olyan érdeklődőt, akit érdekel a Társaság munkája, céljai, programjai, tervei, illetve szeretettel várunk mindenkit, aki Társaságunkhoz csatlakozni szeretne. A Társaság alapszabálya erre a linkre kattintva tekinthető meg. Az előző évi közgyűlésen megállapított éves tagdíj összege 4000 Ft, diákigazolvánnyal rendelkezőknek 3000 Ft.

Felhívjuk a Társasághoz csatlakozni kívánók figyelmét, hogy hivatalos tagfelvételre a közgyűlésen van csak lehetőség!